egyházi egyetemek és karok: a →katolikus felsőoktatás Apostoli Szentszék által alapított v. jóváhagyott, annak legfőbb irányítása alatt álló  intézményei, melyek a szent v. a szent dolgokkal kapcsolatos tudományok kutatására és a diákoknak szóló tudományos szintű továbbadására szolgálnak (815, 816.k. 1.§). - A „szent tudományok” elnevezés az egyhjogban a teol-t, a ker. fil-t és az egyhjogot jelöli. A szt dolgokkal kapcsolatos tud-ok bőséges jegyzékét, valamint az ~ról szóló részletes szabályokat a Sztszéknek a CIC megjelenése után is hatályban maradt rendelkezései tartalmazzák (AAS 1979:469, 500). Az ~at az →Annuario Pontificio évente fölsorolja, mert, tekintettel az Egyh-nak a kinyilatkoztatott igazság hirdetésére és mélyebb megismerésére szóló küldetésére, különös bensőséggel tartoznak az Egyh-hoz, annak sajátjai (815.k.; vö. GE 11). - Az ~ működési szabályai, jogai és feladatai. Az ~nak az Ap. Sztszék által jóváhagyott szabályzattal és okt. renddel kell rendelkezniük (816.k. 2.§). A szabályzatnak tartalmaznia kell: 1. az intézmény nevét, jellegét, célját; 2. kormányzásának módját, a nagykancellár és az akad. hatóságok kijelölési mechanizmusát, teendőit; 3. a tanárokra vonatkozó előírásokat, minimális számukat, kategóriáikat, kinevezésük, előléptetésük, hivataluktól való megválásuk módját; 4. a diákok beiratkozásának föltételeit, kötelességeiket és jogaikat; 5. az intézmény egyéb tisztségviselőiről szóló normákat; 6. az okt. rend főbb vonalait; 7. az →akadémiai fokozatokról szóló szabályokat; 8. az okt-t segítő eszközök, különösen a kvtár működésének néhány alapelvét; 9. a gazd. ügyek legfőbb szabályait; 10. egyéb normákat, pl. a többi karokkal, intézetekkel való kapcsolat témakörében (AAS 1979:518). Az ilyen intézmények működésének kevésbé ált. v. könnyebben változó részleteit belső előírások határozzák meg, melyek nem szorulnak sztszéki jóváhagyásra, de ha törvényhozói hatalommal rendelkező hatóság adja ki őket és kihirdetésre kerülnek (vö. 94.k. 3.§), az egyh. törv-nyel egyenlő elbírálás alá eső jogszabályok. Törvényhozó hatalommal rendelkező hatóság lehet pl. a nagykancellár. - Az ~ra is érvényesek a →katolikus egyetemek működésével kapcsolatos bizonyos szabályok (810, 812-813.k.). Az ~ tanárainak, mielőtt munkakörükben állandósítanák őket, v. mielőtt a tanárok legmagasabb rendjébe (pl. nyilvános rendes tanár) emelkednének, az Ap. Sztszék hozzájárulására (nihil obstat) van szükségük. A hozzájárulás elnyerésének föltételeit a Szemináriumok és Okt. Intézmények Kongr-ja 1988. VII. 12: Prot. N. 462/79 szám alatt kiadott normáiban közölte. Az Egyh. jogrendjében érvényes akad. fokozatokat csak olyan egyetem v. kar adhat, melyet a Sztszék létesített v. jóváhagyott (817.k.). - Az ~ vezetőinek és tanárainak törekedniük kell a tud. együttműködésre a különböző karok között, valamint más egyetemekkel, köztük nem egyháziakkal is. Ennek formája lehet pl. a közös munka, a kutatás összehangolása, kongresszusok rendezése, ill. a rajtuk való részvétel (820.k.; GE 12; GS 62). - A püspökök faladatai az ~kal kapcsolatban. A pp-öknek az okt-sal kapcsolatos kormányzás ált. föladatain kívül arra is gondot kell fordítaniuk, hogy, amennyiben ezt az egyhm. v. az egyetemes Egyh. java megkívánja, egyh. egyetemre v. karra küldjék azokat a fiatalokat (pl. papnövendékeket, fölsztelt klerikusokat), akik jellemük és szellemi képességük alapján alkalmasak egy. szintű teol. tanulmányok végzésére. Ugyanez a föladatuk a szerz. elöljáróknak is intézményük tagjai vonatkozásában (819.k.; OT 18; GE 10). A papsztelés mindenki számára kötelező előfeltétele azonban csak a főisk. szintű teol. tenulmányok elvégzése (vö. 234.k. 2.§, 249-252.k.). - A vallási tudományok felsőfokú intézetei. A →püspöki konferenciáknak és az egyes mpp-öknek is azon kell lenniük, hogy ha lehetséges, alapítsanak más, egy-nek v. karnak nem minősülő (akad. fokozatok kiadására nem jogosult, sőt főisk. szintű teljes képzést sem föltétlenül nyújtó) felsőfokú int-eket is a teol. tárgyak és a ker. kultúrához tartozó egyéb ismeretek oktatására (821.k.). Ezek az intézmények különböző neveket viselhetnek és különféle jogi kapcsolatban állhatnak ~kal (pl. aggregáció, egy. kötelékébe tartozás). Mo-on ilyen int. a Pázmány Péter R.K. Hittud. Akad. Levelező Tagozata. **

AAS 1979 (II. János Pál: Sapientia Christiana. const. ap.) - Erdő 1991:326.